november 6, 2016

Szemlencse

A szemlencse (lens) tiszta, átlátszó, a szivárványhártya és az üvegtest között helyezkedő bikonvex szerv, amely függesztő készüléke révén alakját változtatni képes.
A szemlencsét kívülről üvegszerű, rugalmas tok (capsula lentis) határolja, ezen tapadnak a sugártest függesztő rostjai (fibrae zonulares). A lencse állományát lencserostokból szövődő lemezek alkotják, amelyek a kívül lágyabb kéregállományba (cortex), centrálisan pedig a tömörebb magállományba (nucleus lentis) rendeződnek. A mag mérete a korral fokozatosan nő, ezzel együtt fokozatosan veszít a rugalmasságából, ezáltal laposabbá válik. A lencse méretnövekedését az okozza, hogy a lencse külső határán lévő hámsejtek idővel megnyúlnak, szalag alakúak lesznek, elvesztik sejtmagjukat és újabb sejtek nőnek föléjük.
A lencsében erek és idegek nincsenek, tápanyagait a csarnokvízből és az üvegtestből diffúzió útján szerzi, anyagforgalmát pedig a lencserostok közötti vékony rések biztosítják.
A szemlencse alakváltozása a sugártestből kiinduló függesztőkészülék rostjainak közreműködésével valósul meg.
Távolra nézés esetén a sugártest ellazul, ezáltal a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek lapossá nyújtva ezzel a szemlencsét. Ez az állapot erősödik öregedés során, csökken a lencse rugalmassága, alakja laposabbá válik, a látás távolba fókuszált.
Közelre nézéskor a musculus ciliaris rostjai összehúzódnak, vagyis a sugártest izmai megfeszülnek, ellazítva ezáltal a függesztő rostokat. A folyamat következtében a szemlencse domborúbb formát ölt, alkalmassá válva ezzel a közeli kép fókuszálására.
Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán egyesüljenek képpontokká. Myopia (rövidlátás) esetén a fénysugarak, amelyek a nézett képről a szembe jutnak, nem az éleslátás helyén, hanem az előtt egyesülnek képpé. Hyperopia (távollátás) fennállásakor a tárgyról érkező fénysugarak a szemgolyó mögött találkoznak, így szintén nem jöhet létre éles látás.
A normális, szabályos látást emmetropiának nevezik.

A lencsék refrakciós, vagyis fénytörési erejének mértékegysége a dioptria, értéke egyenlő a vizsgált lencse méterben mért fókusztávolságának reciprokával. Ez azt jelenti, hogy egy 2 dioptriás törőképességű szemlencse képes a fénysugarakat olyan mértékben megtörni, hogy a szem egy 0,5 m-re lévő tárgyra fókuszáljon.

Képlete: D = 1/f = (n-1) * (1/R1+1/R2)
D – dioptria
n – a lencse törésmutatója
R1 és R2 – a lencsét alkotó két gömbfelület sugara.

Az ember szemlencséje nagy, körülbelül 16-18 dioptria, a kutyáké jóval kisebb körülbelül 3 dioptria amplitúdóval rendelkezik. A főemlősökkel ellentétben a húsevők szemlencséje merevebb ugyan, de alakváltozáson túl helyzetváltozásra is képes, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy kamera fókuszál. Ezen túlmenően a kutyában hiányoznak bizonyos izomrost csoportok, amelyek a szemlencse alakváltozásáért felelnek. Ezek ismeretében feltételezhető, hogy a kutya szemlencse akkomodációs képessége valóban jelentősen elmarad például az emberi szemlencséhez képest.
Az emberi szem a nappali fényviszonyokhoz alkalmazkodott, így kialakult a nagy látásélesség, színlátás és a mélységérzet. A kutyák szeme a csökkent fényviszonyoknak megfelelően fejlődött ki, szemlencséjük és ennek megfelelően a szaruhártya felületük is nagyobb, mint az emberé, lehetővé téve ezzel, hogy a kisebb erősségű fényt is nagyobb hatékonysággal gyűjtse a retinára.

Cataracta

A kutyák szemlencséjét érintő elváltozások közül a cataracta az egyik leggyakoribb megbetegedés. A lencse rendellenességek vizsgálatára különböző eszközök állnak rendelkezésre, ilyen a réslámpa biomikroszkóp, vagy a szemészeti ultrahang (amelyekről az Eszközparkunk címszóban olvashat bővebben).

A gazdiknak általában az tűnik fel először, hogy a kutya szeme a pupillánál szürke színűvé válik. A szürkehályog kialakulásának számos kiváltó oka lehet. Ilyen például az uveitis, glaukóma, genetikai, vagy veleszületett rendellenességek, metabolikus zavarok, vagy táplálkozási hiánybetegségek, toxikózisok, traumás behatások, fertőző betegségek, stb.
Ennek kialakulása általában egy lassú folyamat, de cukorbetegség következtében akár pár nap alatt is létrejöhet a szürkehályog.
A lencse átlátszóságának megszűnése következtében a látás is csökken. Kezdetben elsősorban gyengébb fényviszonyok esetén, idegen környezetben észlelheti a gazdi, hogy a kutya nekimegy tárgyaknak. A szürkeség fokozódásával a látás egyre jobban csökken, már nappali fényviszonyoknál is téveszteni kezd a kutya.
A szürkehályog gyógyszeresen nem kezelhető. Egyetlen megoldása a műtét, mely során egy speciálisan erre kifejlesztett géppel az elszürkült lencsét eltávolítjuk, és amennyiben a lencsét tartó rostok megfelelő állapotban vannak, műlencsét ültetünk be.